Közelít a Google a Pitémhez...

 avagy Krómozzuk-e a málnás pitét?

/Az alábbi betűhalmazban megemlített operációs rendszerek letölthetők és használhatók hagyományos PC-ken is./

Chromium OS

letöltés és egy videó [https://youtu.be/0dVd5M04u20]

A fent látható videóban érkezett a megbízható hír: A ChromiumOS (amely a ChromeOS így a Chromebook-ok szülőanyja is) immár elérhető Raspberry Pi-ra is.

Erre sokan fanyaloghatnak, hiszen már a hivatalos kiadása előtt lehet Windows 11-et telepíteni a Pi-re, a többi nagy disztró névről nem is beszélve...  Így van de eljött az idő, a Chromium OS is beszállt a sütibe. 

A videó megjelenésekor tettem egy próbát és bár nem nyúztam szét teljesen az alábbi dolgokat érdemes tudni róla mielőtt megkezdenétek a hanyatt-homlok átállást:

Ez nem a ChromeOS! Az android és a linux támogatás nem stabil és természetes. A rendszert google-fiók online bejelentkezéssel illetve egyszeri offline vendégfiókkal lehet használni.

Ám ha 2 köldökzsinórral születtél és az egyiken internet volt, akkor ezzel az OS-sel talán még az okos kenyérpirítót is youtube-ozásra bírod. 

Mivel (elméletileg és a városi legendák szerint) ezt az OS-t kis teljesítményű/olcsó vasakhoz készítették talán nem csak a videókon hanem a valóságban is elég jól használható egyszerű napi dolgokhoz. (böngészés, tartalomfogyasztás...stb.) 

Telepítője az RpiOS-hez hasonlóan onnan fut ahová kiírtad. Szépen össze lehet hangolni és az önálló ablakban futó alkalmazásokkal még kissé android-szerű is lehet a hangulata. Próbát megér.

Akinek többre van szüksége de maradna ezen a vonalon annak érdemes a fejlesztés alatt álló 

FYDE OS

-t megpróbálni.

Letöltés és bemutató: [https://youtu.be/9-CwCtCAVIk]

A fent említett ChromiumOS-re épül de itt már dolgoznak a jobb android és linux támogatás beépítésén is. Akinek ez szükséges, itt hamarabb eredményt ér el mint az eredetiben és jelenleg ez is ingyenes.

Rendelkezik offline felhasználói lehetőséggel is a már felsoroltak mellett. 
A Pi-s telepítője azonban PC-s rendszerben működik amit a weboldalról letöltesz és kiírsz az indításkor még keresi a végleges meghajtóját és oda települne.

 Aki már megszokta kedvenc Ubuntuját és napi tevékenysége közben sok ablakkal kell dolgoznia, az ismerkedjen meg a

POP!_OS-sel 

amely amellett, hogy a ZORIN OS-szerű üzleti tevékenységet is folytat (gépeket is árul, szerintem drágán) az általa kínált operációs rendszert is szorgosan fejleszti, egyes pletykák szerint PI-re is hamarosan elkészülnek.
Itt még csak emlegetik, hogy készül  [https://youtu.be/DhiFD-R5aF4?t=247],
itt már tesztelik is a bétát [https://youtu.be/HrQGkOvip4k]

Azért érdekes ez, mert jelenleg náluk elérhető az a lehetőség, hogy a megnyitott ablakokat automatikusan kicsempézi egy képernyőre. [https://youtu.be/-fltwBKsMY0] Nagy TV-n Pi-zőknek ez előny. Tudom, ezt a képességet haladó felhasználók is be tudják építeni a legtöbb disztróba , de nem mindenki haladó és ez már szépen benne van. Ráadásul Ubuntu-s tárolókat és programokat használ tehát elég naprakész lehet a málnás pitéd.

A legfrissebb hírek [https://www.youtube.com/results?search_query=pop+os+on+raspberry+pi+4+] a témában. Valaki már a bétát is telepítgeti.

Továbbra sem látom értelmét feltenni a Windowst egy Pi-re, mivel a mai áraival már egy Windows képes használt DELL gépet kapsz garanciával.  A Pi mellett szól a kis helyigény, kis fogyasztás, 4-8 GB RAM, beépített Wifi, bluetooth. 2k-s HDMI-k. A Pi 400-nál még a retró hangulat is.

De ezt mindenkinek saját belátása, tudása és pénztárcája mondja meg. 

Raspberry Pi War - a béke kezdete

 Afterparty, avagy amit az utókor feljegyzett

👈a Háború | az előzmények ☝

Nemrég feloldásra került titkosszolgálati dokumentumok bizonyítják, hogy az események alakulásában nagyban szerepet játszottak multiple OS installerek, a Berryboot és a PINN, pontosabban a bennük ajánlott OS-ek.

Berryboot

Honlap, letöltés: [https://www.berryterminal.com/doku.php/berryboot]

Segítségével nem csak a gyári beállított operációs rendszerek közül választhatunk, de a honlapjáról letöltve[https://berryboot.alexgoldcheidt.com/images] (vagy máshonnan) még adhatunk is hozzá. A letöltött zip mappa tartalmát átmásolod a kiválasztott adathordozóra és onnan bootolsz. [https://youtu.be/lMhGpuCjpYs]

Több adathordozón is próbáltam többször letöltve, a boot elakadt mondván, hogy nem látja a berryboot.img-et, pedig ott volt. Az OS választék elég nagy de mind külsőben mind programokban elég nagy a lemaradás (twisterOS 1.8.4-ről, 2.0.2-re fissül és közben reboot..., raspex-ubuntu-rpi4-20.04-lxde, nem elég, hogy a videóban látott saját NAS-ok még megtalálhatók voltak, de a csomagforrások elavultak és nem is frissültek tanúsítvány kulcsok hiányában, ráadásul ubuntut csak nyomokban tartalmazott, debian-t annál inkább). Egyszóval a legtöbb túl régi. Azonban ha sikerül elindítanod a gyűjteményből letöltött OS image-k hozzáadásával egy rugalmas telepítő és boot rendszert kapsz. Sajnos a gyűjtemény darabjai nem bootolnak önállóan.

PINN

Letöltés [https://sourceforge.net/projects/pinn]
Volt már róla szó, most kipróbáltam. Ezt is (akárcsak a BerryBoot-ot) ugyanarra az adathordozóra kell felmásolni ahová majd az OS-eket is telepíted róla. (ha az SD kártyára rakod és az SSD-re telepítesz, akkor az SD kártyára továbbra is szükség van a bootoláshoz) Kivétel az Androidos LineageOS, ami csak külső meghajtóról (pendrive) hajlandó futni. Fut is, a google programok nincsenek rajta, ezért neked kell majd az első telepítő apk-kat betöltened (kis időráfordítással "nagy tesvér"-mentes androidos rendszered lesz, önállóan menedzselt google appokkal.)
A kiválasztott OS-eket ne akard egyszerre mindet letölteni és telepíteni, mert a bigboy-ok (ubuntu, manjaro) kifagyasztják. A kicsikből 3 mehet egyszerre (Raspberry OS, Twister, DietPi,) így is hosszú idő lesz, de a bigboy-okat csak egyesével. [https://youtu.be/1Cqta4go45U]

Utólag megismert OS-ek

PiTosh OS

Bemutató [https://youtu.be/jSSFw3Opp1I]. Letöltés:[https://drive.google.com/file/d/1QqKlvzzldZYQN0bIGd5mjIpgxlRfm5qb/view?usp=sharing].

Egy régebbi raspbian motorra felhúzott xFce felület MacOS 9-re elmaszkírozva. Jól sikerült, simán beadhatná/bevehetnék a TwisterOS kínálatába. Hiába xFce vezérlőpult, sem az idő/zóna sem a nyelvek/régiók beállítását nem találod meg. /konzol: sudo raspi-config/ a nyelvre még így sem reagált reboot után sem. Érdekes, hangulatos, akinek tetszik használja nyugodtan. (hosszú első frissítés) Hosszabb videó verzió telepítéssel egyenest a szerzőtől: [https://youtu.be/otIG-Ts1mXg].

DietPi OS

Honlap/letöltés [https://dietpi.com/], telepítésről [https://youtu.be/BZpWEct9TPA] ,[https://youtu.be/U-UXenzA2m8?t=72], [https://youtu.be/LoKBZ-a4JNE], [https://youtu.be/qH0YsFNIyFo]
Kis méret, konfigurálhatóság, szervernyi erő. Igazi svájci bicska. Aki a fenti, telepítésről szóló videókat megnézte és látja a hasonlóságokat és különbségeket, látott ismerős programokat, kifejezéseket vagy már ennél is profibb, értette őket, az vágjon bele. Ez nem egy Kali linux a hekkerek mekkája, (bár az is van az installerek szerint... de RPi-vel?) de egy jól konfigurált/optimalizált, nyáron sem túlmelegedő így a nyáresti videózást jól viselő OS tulajdonosa lesz.

Mivel lett gazdagabb az utókor?

Öreg PC-khez használható a Raspberry Pi OS idevaló verziója, némi takarítás és frissítés után (böngészők, Office, lejátszók vannak, kis erőforrás igényű, jól testre szabható felület) [https://projects.raspberrypi.org/en/projects/install-raspberry-pi-desktop].
Tájékozottabbak megpróbálhatják a DietPi OS szintén PC-s verzióját, ami az előbbiek mellett még a szolgáltatások testreszabhatóságában is jobb, talán mert szervernek is használható. [linkek fentebb].
Lubuntu, a Pi alatt megismert grafikus felület az LXQT ill. LXDE-vel ellátott ubuntu alapokkal.[https://lubuntu.me/]
Xubuntu, a "nagymenő" fejlett felület, szintén ubuntu alapokra építve. [https://xubuntu.org/]  Erre még rá is lehet húzni a Twister UI-t [https://twisteros.com/twisterui.html] és rögtön rendelkezésre áll néhány közismert felület a számítástechnika palettájáról.
Ugyanezek manjaro (arch) alapokon:
xFce-vel hivatalos vonal [https://manjaro.org/download/] és a MATE közösségi gondozásban:[https://manjaro.org/download/#mate]

Hát van miből választani. Sok sikert!

Raspberry Pi War III.

A végső ütközet 

🔞Ahol fülsüketítő dübörgés💥és hangzavar van,💣üvöltő hűtő-ventilátorok, káosz és sokkolóan szörnyű linkek röpködnek szakszavak és rövidítések, helyesírási hibák után, miközben véletlenszerűen ugrálnak a sorok és témakörök, tapasztalatok...😵

👈 az előző rész tartalmából 

Kezdjük azzal, hogy mi mindenre használható ez a kis vacak? Nos, a hivatalos projekteken [https://projects.raspberrypi.org/en] túl a második nagy témakör ami hétköznapi felhasználó látóterébe ötlik az a végtelen sok játék és játék és játék és játék...

No, nem a STEAM slágerei, hanem a 80-as, 90-es évek régi-régi játékai a kezdetlegestől a DOOM, Quake és jobbnál jobb grafikával nyomulókon keresztül (valahol még CS-t is láttam a játékok között) egészen a közelmúlt konzol slágereivel bezárólag.

|| De futhat akár a saját blogszervered [https://zsombe.com/] egy RaspberryPi 3B+ - on, (Amin egy Publii fut ;-) ) ahol néhány hasznos dolgot olvashatsz a mai témánkban. ||

Ebben a témában is van pár tucat blogbejegyzés és videócsatorna a neten, ezek közül én most Wagner's Tech Talk oldalát [http://wagnerstechtalk.com/rpi4/] emelném ki, mert a játékokon kívül még több fontos/hasznos információval is szolgál.

|| Wagner youtube csatornáján találtam egy érdekes Pi4 házról szóló videót [https://www.youtube.com/watch?v=o4qtS5ydt7w] amelyben a játékgépbe helyezett "kazetta" tartalmazta az SSD meghajtót (eredetileg ezeken voltak a játékprogramok - néha egyen csak egy program - ). Az adatvédelmi megoldásokon túl, miszerint szemre ez csak egy kis játékkonzol, amíg be nem raksz egy bizonyos "kazettát" amiről indítva egy komoly operációs rendszer (már Windows 10 is!) válik elérhetővé. (amely tartalmazhat bizonyítékot terroristák terveiről, az UFÓK titkos rádió üzeneteinek megfejtéséről, Apa online póker party és XXX-es videó gyűjteményét, bármit aminek nem kell szem előtt lenni, és amit még el sem tudsz képzelni de Hollywoodnak biztos vannak tippei.)

A mai online-os oktatás (bár lassan már nyitnak az iskolák is, szóval lehet, hogy már tárgytalan az ötlet) világában pont egy fordított megoldás is szóba jöhet. "Amíg nincs kész a leckéd és feltöltve a felhőbe (a Puffin Cloud Learning pont erről szól ) addig nincs "kazetta" 500 játékkal és játék kontrollerrel"

A gépben fixen egy 16GB-os SD kártya van és a Puffin böngészője 2-3 felhő szolgáltatóhoz is tud csatlakozni mentés céljából. Tudom, tudom, ez Magyarország, itt még véletlenül sem működnének és nem azokat a programokat használják amit a Puffin alapból kinál (Google appok). Egy próbát megérdemel.

Az elgondolás ugyanez csak a ház olcsóbb és SSD helyett külső merevlemez/pendrive használható. [https://www.pi-shop.hu/nes4pi]

||

Több retró gépet is épített, amelyek szintén a kezdeti idők hangulatát idézik, talán a Pi 400-as ötletét is ezen videók is inspirálták, mert nem ő az egyetlen (például itt is) a YouTube-on. Kis hazánkban mindegyikkel ugyanaz a probléma (ami elsőre csak nekem de majd másoknak is az lesz ha írni kell), hogy a billentyűzet általában US (és nem UK) kiosztású így még a matricázás (innen vagy innen) sem teszi tökéletessé a felhasználhatóságot. (Az UK billentyűzeten megvan az íÍ gomb is, csak nyomni kell rá a matricát (olcsóbb). Ezért árulják gondosabb magyar boltokban az ilyen 400-ast. Az US-n egy hosszú SHIFT van a helyén.)

Építései közben felbukkant a Berryboot is (amiről kiderült, hogy csak a holnapja régi, a fejlesztése folyamatos [https://youtu.be/gv4LSTpVkdM] ), amiről már írtam de ami fontosabb egy újabb megoldás PINN néven. Jóval nagyobb OS választékkal (Twister OS ott is a nyerő! 👍 ) és egy meghajtóról akár több OS-t is használhatsz gond nélkül.

Hogy én mit használok? Mint örök Kereső, az SD kártyán egy Raspberry Pi OS desktop áll készen szigorúan csak hivatalos, ellenőrzött Pi-s programokkal, (a Twister skinek nem játszanak) szenzor-kijelzővel, írókkal, csupa olyasmivel ami a működést segíti, kipróbálva némi ötletet (FreeTube, a felület gyári dekorálása...stb.). A nagy (USB 3-as meghajtón) majd egy nagyfiú lesz (Debian vagy Ubuntu, a Twister látvány esedékes) de most éppen a Q4 OS-t nyúzom szét újra és újra. (tapasztalatokról a keretes írásban) Utána vár rám a PINN, benne a DietPi és a többiek...

BREAKING NEWS! Eme sorok firkálása közben Luke éppen itt tette közzé aktuális top 5 listáját. Elég sokat kipróbált, lehet némi fogalma. Az eddigi videói alapján nem csak én szédelgek a rengeteg lehetőség között. De a legtöbben ugyanott kötünk ki. 

|| Q4 OS:: Azért esett rá a választásom, mert PC alatt is jól működött, és Pi-n is a szokott felületet, programokat, Windowsos hangulatot hozta.

Ha nem akarod gyorsan hazavágni, akkor a RPi OS-en használt kis programokat (Pi-apps, PiKISS...) hanyagold. Ha telepítéskor vagy a későbbiekben a trinity felület mellé az xFce-t választod, akkor elég jó hatékonysággal (a téma választó nem indult bár addigra a pi-appsból már teleszemeteltem) tudod alkalmazni a Twister UI-ét, ám az is hoz magával néhány kéretlen programot. Ajánlott "szűz" xFce-re rögtön feltenni. De a hosszabbik úton is elérheted ugyanazt a látványt, ha nem jobbat.

OFF: A trinity KDE (3.5) alapú, a disztró által ajánlott nagy felület a Plasma szintén KDE alapú. Az xfce meg Gtk+, ami a kezdetek óta "ellenlábasa". Windows skint kapsz a Q4 csapattól trinity-re, Plasmára [https://xpq4.sourceforge.io/] tehát az xfce nem létfontosságú. Könnyű felületnek ott a trinity, látványnak, hatalmas jól felépített grafikus felületnek meg a KDE de ha nem futna jól, akkor még választhatsz az xFce, Mate, LXDE, LXQT, Bungie, Cinnamon között de ezek a felületek nincsenek annyira támogatva, kidolgozva ebben a disztribúcióban mint az első kettő. EZ PC-re vonatkozik ezért OFF.

ON: A Pi4 felturbózásához pedig a CommanderPi csak szintén a könnyebbik út, de mivel nincs (trinity alatt nem települt!), ám az általam ajánlott források között megtalálható, hogy hol és mit kell beírni egy konfig fájlba, hogy csúcsra járasd ezt a kis bigyót. (Aktív hűtés szükséges hozzá, különben nem sokáig lesz géped!) De ha konzolban elsütöd a  sudo raspi-config  parancsot, a beállítások között megtalálod a túlhúzási lehetőségeket is, csak ott már nem súg a program, neked kell tudni/puskázni az értékeket.

Programok beszerzése, - trinity felületet tekintve használtnak - az Rpi OS-hez hasonlóan itt is van egy ajánlott program-gyűjtemény (Software Centre) ami már kifejezetten ehhez van "csiszolva" és sokkal jobb mint az RPi OS-é. Itt nincs azonban további "szoftver hozzáadása/eltávolítása" menüpont mint ott (az sem túl jó), hanem neked kell kattintva a Synaptic-ot telepíteni. Elsőre talán nagy hiányosságnak tűnik, de ezen disztró az elöregedett iroda gépek felkarolását tűzte ki célul (mint a Zorin annak idején) és jobb ha az egyszerű irodai felhasználó nem telepítget össze-vissza mindenfélét, ami esetleg összeomláshoz vezetne (Synaptic-ban könnyen megy, tanúsítom! Most is így nyírtam ki). Ez érvényes PC-re, Pi-re.

Ám az Internet egy csöndes zugában [https://sourceforge.net/projects/q4os/files/experimental_apps/] a fiúk még összedobtak néhány öntelepítős (mint a Windowsban, rákattintasz, települ) csomagot (edge, skype, teamviewer, Chrome!...) de sajnos ezek csak a PC-s verziókhoz jók. Ugyanebben a zúgban építgettek egy ubuntu+plasma alapú (Kubuntu v2?) összeállítást is Quark néven [https://sourceforge.net/projects/quark-os/] de 2021-ben csönd van körülötte, viszont a honlapja elég M$-os.[https://quark-os.sourceforge.io/]. Lehet, hogy az ott tanultakat alkalmazzák itt a Plasmás verzióban (Centaurus, Plasma). Vagy fordítva.

Szóval, ez egy a Debian linux sziklaszilárd alapjain nyugvó (Debian Linux rock stable base) operációs rendszer, amely a hagyományos PC mellett van Raspberry Pi-re (és más SBC eszközökre), de még a Windows mellé is be tud települni. Egy könnyebb (trinity - kis erőforrás igényű) és egy teljes ("minden igényt kielégítő" - KDE Plasma) felépítésű felülettel van ellátva. Internetes, irodai és tartalom-fogyasztásra (gépfüggő) alkalmas rendszer. Az előző firkálmányban leírt gépváltást valóban megkönnyíti de a Windowsról való átálláshoz is használható tapasztalatokat szerezhetünk a mellé telepített verzióval.[https://www.youtube.com/watch?v=FAQohrvvC2U] Ha nem tudod/vállalod telepíteni, a LiveCD-s verzióval pendrive-ról még ismerkedhetsz vele. (A sok angol nyelvű bemutató mellett némi magyar szó is a youtube-on: [https://youtu.be/iPW8KA2BBu4], Windows-osításról: [https://youtu.be/HSgahHYkvFg]). PC-re 64 bit-est telepíts ha bírja a géped.||

BerryBoot vagy PINN?

Mivel a NOOBS hivatalosan csak boltban érhető el (jelenleg), ezért felmerül a fenti kérdés. Wagnertől mindkettőt megismerhetjük. A BerryBoot-ról  itt beszél a PINN-ről itt.

Én a PINN-re szavazok. A Lite verziója kis méretű és a kiválasztott OS-eket utólag tölti le, addig a sima Pinn jelenleg 2.5 GB és az aktuális verziókkal offline is dolgozik. Letöltöd a *.zip fájlt, kicsomagolod és a mappa TARTALMÁT átmásolod a kiszemelt adathordozóra (pendrive, SD, ). Indulhat a boot, válaszd ki melyik OS-re vagy kíváncsi (Lite-ban) és hogy melyik bootoljon. Pár kattintás és már indul is a kiválasztottad. Ezért érdemes egy komolyabb háttértárolóra rakni, mert így egy eszközről indulhat az operációs rendszered a munkához és a TV játékgéped utána. (ehhez már szerintem érdemes használni SSD, SSHD, HDD közül ami kéznél van). Ha megvan a kiválasztottad, akkor azokat már érdemes fixen telepíteni (hagyományos módon) a tárhely, sebesség, adatvédelem...stb. miatt. Mielőtt belevágsz nézd meg a videókat a PINN-ről.

|| 🐕 Puppy a Pi-n!

A Distrowatch-on járva eljutottam a [https://puppylinux.com/] Puppylinuxhoz, ahol hivatalos verzióként tartják számon a Raspian Buster (32 bit) alapú verziójukat. Ide vele, egy kis csaholás nem árt! 😉
 Hát, nem tudom mi vihette fel a népszerűségi listán de biztos hogy nem az Rpi-s verzió. Azt már inkább el kellene altatni. 😢Mindkét oldalnak csak szenvedés. 🙏||

Egyéb tapasztalatok (röviden)::

RPi-re (a GPU teljesítmény miatt) linux alatt három desktop felület jöhet számításba (úgy olvastam, angolból fordítva): xFce, MATE, LXDE (v. LXQT). Az xFce a legrégebbi (GTK+ alapú), ez a legnagyobb tapasztalattal, saját programválasztékkal rendelkező (mondhatni önálló) felület. Ez is fogyaszt a legtöbbet a 3 közül, mégis jól fut vele a TwisterOS. Hétköznapi, átlagos teendőkhöz szépen kidolgozva ideális állandó felület. MATE, a legfiatalabb versenyző, a bigboy-ok hozták igazán divatba (GTK+ alapú) nem rossz választás ha ezzel ellátott bigboy-t (Ubuntu, Manjaro) használsz a RPi-hez. LXDE/LXQT, ez a szenvedő középső - szokták mondani - ezt választották a Raspberry Pi OS felületének is. Eredetileg LXDE és szintén GTK+-s alapokkal indult de megkezdődött a Qt-s változata is így lett LXQT. Az RPiOS menüjében megtalálható a Qt5 felület beállító modulja is. Elméletileg kezeli a Gnome-os programokat (GTK+) és a KDE-hez írtakat (Qt) is. Ebből nagyon régen csak program ütközések, lefagyások, rendszerhibák és káosz volt, most RPiOS alatt úgy tűnik már jobban kezelik.

A Q4OS-nek nem fő szempontja a Pi-re való fejlesztés. Ez meg is látszik, bár nem értettem hogy miért lassú és optimalizálatlan a futása nemcsak a Plasmás (KDE) felületnek de még a kisebb Xfce, illetve LXDE-nek is, hiszen ezek könnyedén futnak RPiOS alatt. A felhasznált raspbian motor régi és 32 bit-es (én már a 64 bites verziót használom és a felületek is ehhez vannak hangolva/csiszolva.) A két fő felület futtatására figyeltek (trinity, KDE plasma) a többi csak plusz lehetőség. Mivel a Plasma amúgy sem ajánlott Pi-n és az öreg PC-n is valószínűleg a trinity-t használtad, nem lesz nagy a változás váltáskor.

|| UPDATE! Érdemes (Pi alatt) a trinity mellé az LXQT-t feltenni. Egységes programválasztékot biztosít (hozz magával néhány kéretlen programot: Thunderbird, IRC...stb.) de tiszta, átlátható start menüt ad (nem úgy mint a trinity), és néhány híresebb desktop témát már is tartalmaz (Ubuntu, Plasma, Windows) ám tölthetsz is le hozzá.
A trinity alatt található Software Centre (meg sem találod a menüben) itt nem működik, itt a Synaptic a nyerő. ||

A háború utolsó csatája mindig a leghosszabb, itt sem lett másképp. Elnézést a hibákért, elgépelésekért és a közben lejárt linkekért. Ha itt olvasgattál, elmondhatod, hogy voltál az Internet zsákutcája mellett a lomtárának egyik sarkában is.

Végül a manapság divatos/kötelező források (ahonnan ezt a sok hetet-havat összehordtam):

Főbb oldalak:

•  https://projects.raspberrypi.org/en
•  https://raspberrytips.com/
•  http://wagnerstechtalk.com/rpi4/
•  https://twisteros.com/index.html
•  https://www.q4os.org/index.html

Főbb csatornák:

• https://www.youtube.com/c/RaspberryTips/videos -- a legjobb csatorna a kezdők részére tanulni;
• https://www.youtube.com/playlist?list=PLmRWg20UuAUbNSMkeSwtYyvcMBUdCXanf 
  -- Wagner csatornája RPi témában, érdeklődést felkeltő, ösztönző;
• https://www.youtube.com/c/RaspberryPiProjectsandMore/videos -- Luke, egy lelkes kölyök valahol a török zónában, angolul beszél és mindent kipróbál;
• https://www.youtube.com/user/leepspvideo/videos -- videók mellett heti videós hírlevél a Bazárban történtekről a Pi-vel kapcsolatban;
• https://www.youtube.com/c/explainingcomputers/videos -- mindent a számítógépekről inkább hardveroldalról

Raspberry Pi War II.

 A kis RPi barátai

Ahogy ígértem, itt vannak a kisebb erejű disztribuciók a Pi 4-re. [előzmények]

• Raspberry Pi OS, 
• Twister OS,
• Fenix OS, 
• ApplePi OS,
• Puffin Cloud Learning, 
• Q4 OS,     
• DietPi OS.

Raspberry Pi OS

[https://projects.raspberrypi.org/en]

Némi ismétlés:

- Raspberry Pi OS with desktop and recommended software :: Használatra kész grafikus felületet ad a leggyakrabban használt grafikus programok is már előre telepítve vannak. Azoknak ajánlom, akik desktop rendszerként szeretnék használni, egérrel, billentyűzettel, grafikus felületen kattintgatva.
- Raspberry Pi OS with desktop :: Telepítésre kerül a grafikus felület is, de csak az alap programkészlettel.
Ez már sokkal jobb, kevesebb napi felhasználásra szükségtelen programot tartalmaz. Ha mégis szükséges lenne valamelyikre, a Recommended Software (ajánlott szoftverek) menüpont alatt 2 kattintással felrakhatod.

- Raspberry Pi OS Lite :: Egy minimalista kiadás. A legszükségesebb alap komponenseket tartalmazza, és az elképzelésed szerint építheted fel. Nincs grafikus felület, terminálon keresztül, szabhatod testre. Tapasztaltabbak/türelmesebbek konzolból feltenni az xFce-t aztán meg amire csak szükség van...

|| Két fontos program ami a kötelező frissítések (apt-update; apt-upgrade) után szerintem ajánlott feltenni:

1) Az Imager. Nemcsak a Raspberry Pi OS-t és más disztrókat képes letölteni, hanem SD/pendrive-t törölni, bootloadert, diagnosztikai eszközöket tud kiírni, és külső  fájlokból is telepítőt létrehozni.

Ahogy a honlapján is írják, konzol nyitása után így telepítheted Pi OS-en (és debian alapú Pi-re szánt disztrókon) :

sudo apt install rpi-imager

2) A másik ilyen, bár ez nem "hivatalos" program, a Pi-Apps, a Pi-re kipróbált programok folyamatosan bővülő gyűjteménye:

wget -qO- https://raw.githubusercontent.com/Botspot/pi-apps/master/install | bash

Innen kattintásos módszerrel több, a Pi használatát segítő programot (valamint játékokat és sok minden mást) is letölthetsz (CommanderPi a tuninghoz; PiKISS, a játékok, hangolás, tuning...stb.)

Szükség van a szokásos PC-khez képest több diagnosztikai programot használni (hőmérséklet, terhelés) hiszen könnyen túlterhelődhet a nyár közeledtével, különösen ha nem elégszünk meg a gyári felhasználhatósággal hanem a nagyok feladatait akarjuk elvégezni vele. ||

Twister OS

[https://twisteros.com/index.html]

Verzióiról már firkáltam, a mostani szempontok szerint jó választás, ha nem akarsz nagyobb disztrókra továbblépni. Ebben a disztróban folyamatosan összehordanak mindent amit csak lehet, így alkothatsz képet magadnak arról mit tudsz kihozni ebből a Málnából. Később felrakhatod a Lite verziót (szerintem azzal kezd) és a saját igényeidre szabhatod. Ajánlott!

|| Aztán próbát tehetsz a Raspberry Pi OS Lite-tal és akár fel is építheted a magad verzióját (amiből aztán saját disztrót is készíthetsz...stb. A következő pár disztró is így készült.)

Ha még több időt és energiát szánsz a tanulásra akkor kipróbálhatod a DietPi-t is, amivel végül is netbookokat megszégyenítő teljesítményt hozhatsz ki egy bank-kártya nagyságú (okos)telefon hardverből. ||

Fenix OS

[https://fenixlinux.com/]

Csapongó, szárnypróbálgatásnak látszó disztró. Van PC-s és Pi-s verziójuk is. Nézz körül hátha megtetszik valamelyik. Jelenleg nem látok benne hosszabb távon komolyabb jövőt.

Ez vonatkozik a következőre is de még annyira az elején tartanak, hogy még bármi is lehet. Ez a 

ApplePi OS

[https://discord.gg/hNkdtbH] 2020-as Discord link 

Jelenleg saját honlapjuk sincs, GDrive-ről  elérhetők, letölthetők a verzióik, közösségi médiákban lehet róla hírt hallani. 2021 első felében csönd van a Youtube-os vonalon. Utoljára már Manjaro-ra készítettek Big Sur-os  külsőt. MacOS-ról Pi-re erre tévedteknek ajánlott megtekinteni.

Puffin Cloud Learning

[https://www.puffin.com/raspberry-pi/]

Egy újabb feltörekvő, kereskedelmi disztró, amely egyszerű, logikus érvekkel próbálja magához (és a Pi-hez) csábítani a felhasználókat (hogy aztán 30 nap múlva fizetős, regisztrált előfizetőjük legyél). A csali valóban meggyőző és valós, a felhős böngészőjük tényleg örült sebességgel fut a gyári chromium mellett.
Az általuk letöltésre ajánlott image egy régebbi raspbian, rátelepítve a Puffin browser. Kérdés, hogy 30 nap múlva csak a böngésző lassul be, vagy az egész OS használhatatlan lesz. Ha sürgősen kell egy gyors netes megoldás akkor vészhelyzeti OS-nek ideális.

|| A Pi-Apps-ból letölthető csak a böngésző, (ha 30 nap múlva lejár és belassul, akkor könnyen törlöd ) érdemes is alapértelmezettnek megtenni, így csak a komolyabb műveletek esetén kell terhelni Chromiummal a gépet. ||

Q4 OS

[https://q4os.org/downloads1.html]

Szintén régebbi alapokkal és az asztali verziójával megegyező trident (KDE 3.5) felülettel száll harcba egyik kedvenc OS-m (ami, mint már említettem, a ZORIN OS-hez hasonló karriert szeretne befutni csak még az elején tart). Ugyanaz a belső motorja (RPiOS) de hozza a saját könnyű felületéhez a Windows skineket. Jó választás ha jelenlegi öreg PC-d már nagyon zörög és Windows helyett valami gyorsabbat keresel, használsz. Ha végleg megadta magát a PC de utána már nem nincs szükséged nagy (Windows/Linux) teljesítményre (alapvető irodai feladatok, internet használat), ezért Pi-re vagy inkább Pi 400-ra váltasz. A kinézete a már jól ismert gyors felülete lesz, így talán az átállás is zökkenőmentes lesz. 

Ez igaz a következő jelöltre is csak hardcore fokozaton.

DietPi

[https://dietpi.com/]

A disztrójuk szinte az összes SBC-re elérhető, a PC-re és virtuális gépekre készítettek mellett.
Emiatt (SBC-k) szanaszét lehet állítgatni amihez több türelem, idő és tudás szükséges de nem lehetetlen. A Q4 OS-nél említett öreg PC-k harca állítása és az utánuk való áttérés is megoldható. 
Lehet, hogy nem egy MacOS, compiz szépségű (bár ha a vas bírja, biztos kirittyenthető) de gyors és kicsi.

Nos, 2021 tavaszán ezeket a leginkább ismert és hadrafogható operációs rendszereket találtam.

Melyiket válaszd? Ez a tudásodtól, igényeidtől a tanulásukra szánt idődtől is függ.

Hogy Én melyiket választanám/választottam? Mire jó ez a kis hobbi számítógép egyáltalán?

Hát az egy újabb történet.  ➤

Raspberry Pi War I.

 avagy a Málna Pc felborzolta a karantén pocsolyáját

Ahogy már firkáltam, tavaly megjelent az olcsó oktatási és garázs számítógépek angolos királyának a Raspberry Pi-nek a 4 és 8 GB-os verziója. Ezt megtoldva (feltételezve hogy a karantén világ hatására megjelenő igényeknek eleget téve) egy retro hangulatú, az első személyi számítógépek világát idéző, billentyűzetbe épített verzió is (Pi 400).

/Most tör utat magának a CM 4 (computer module 4) verzió amely továbbra is egy apró bankkártyányi területen tartalmazza egy számítógép minden főbb elemét de a csatlakozók már egy "motherboard"-on (magyarul alaplapon) találhatók./

A számítógépes világ minden hírhedt operációs rendszere vette a fáradságot (hivatalból vagy rajongóként) és képviseltette magát. Részesedést, rajongókat vagy csupán helyet követelve magának ezen a platformon.

Az előző két bejegyzésben már bontogattam a témát, ebben a firkálmányban a játékosok a döntő ütközetre készülnek és kiderül ki-hogyan marad meg az utókor emlékezetében, valamint az én meghajtóimon.

Felsorakoznak a jelentkezők, elől a "nagy fiúk" :

• Windows 10, 
• Ubuntu,
• Manjaro,
• Chromium OS,
• Android.

Aztán a kis RPi barátai:

• Raspberry Pi OS, 
• Puffin Cloud Learning,  
• Twister OS,
• Fenix OS,      
• DietPi,
• Q4 OS.

|| FreeTube::. A sok videóban amit átnéztem a témában (és a Pi-apps nevű, erősen ajánlott csomagban is megtalálható) botlottam ebbe a programba ami megkímél a YouTube-on való folytonos "egyetértéstől", bejelentkezéstől és most még a reklámoktól is. Olyan mint egy levelező program csak a Youtube-nak, itt még regisztrálnod/bejelentkezned sem kell. Feliratkozások, lejátszási listák, API-tól függően még a letöltés is megoldott. A honlapja [https://freetubeapp.io/] letölthető: Windows (portable is), MacOS, Ubuntu/debian, Fedora/RedHat, Flatpak / AppImage, és még sok más disztróra. (arm64, ami minket érint jelenleg). Szóval eme sorok írásakor még minden szép, jó és szabad/free! Nekem bejött. (Windows alatt használd a local/helyi API-t).||

A csatamező 

Egy Pi 4-es 8 GB RAM-mal egy SD kártyával és egy ehhez ajánlott 3.0-s, gyors pendrive-val.

Mivel a leckém egy részét már megcsináltam, ez a Pi már bootol USB-ről is. YouTube-on több verzió is van. A PC-sek nyelvén: ha már van fent egy Rpi-s alap rendszered, akkora konzolba írd be: sudo raspi-config  ekkor megjelenik egy DOS-os kinézetű BIOS. Az ADVANCED option-ban lehet a boot sorrendet állítani. Nekem SD vagy USB, USB vagy SD, csak USB a választható lehetőség van. Ha nincs ilyesmid akkor frissítened kell az eepromod de a UTube-on megtalálod. Én az SD kártyán tartom a tartalék rendszert (innen el is tudom túrni az USB-t az Imager-vel és feltenni egy új/újra rendszert ha valamit kiirtanák)  és USB-ről mennek a napi felhasználások és ha találok valami jót/jobbat tartalék rendszernek akkor meg innen törlöm az SD-t. (patt helyzet)

|| Alaprendszert feltenni? Több megoldás is van, a leghivatalosabb, hogy a boltból veszel egy NOOBS-ot tartalmazó SD kártyát. Úgyis kell egy megfelelő gyorsaságú ha most ismerkedsz a termékkel. Ha nem tervezel más adathordozós megoldást akkor egy nagyobbat (32-64GB) ajánlok, ha csak az első indításnak és tartalék megoldásnak szánod, akkor elég a kisebb is (16 GB).
Jelen pillanatban nem tölthető le a NOOBS a hivatalos honlapról [https://projects.raspberrypi.org/en] inkább az Imager-t ajánlják helyette. Hátha a gépen meg tudod oldani amin az oldalt is nézed.

Alternatív megoldás a BerryBoot [https://www.berryterminal.com/doku.php/berryboot] de ez már nem éppen friss megoldás, bár a UTube-on még tárgyalják és hozzáértőnek sem árt lenned.

Én a hivatalos Imager-es megoldást javaslom. ||

A Gigászok teljesítménye:

Windows 10

Van belőle hivatalosan támogatott verzió ami a Core lenne és az nem egy hétköznapra használható verzió.

Elkészült a Windows On Raspberry projekt [https://www.worproject.ml/] amivel a Youtube szerint immár a szokásos verziókat is fel lehet juttatni egy Pi-re. Nem linkelek hozzá segédletet mert naponta jelennek meg újabb és újabb videók ilyen-olyan megoldással.

Több okból is kihagyom. 

• A Pi nincs eleresztve túlságosan GPU teljesítménnyel, a 720p-s videók sem futnak mindig zökkenő-mentesen. (disztrója és böngészője válogatja.) 
• "Kezdőként", hobbi felhasználóként van egy 32GB-os SD kártyám ami nem biztos hogy elég gyors egy napi Windowshoz, ráadásul szépen fel is zabálja frissítéseivel. Lásd Netbook-ok, például a HP-től, amiben 32GB-os eMMC van. Az Imager az SSD alapú 128GB-os pendrive-ra meg csak "húzta a száját" hogy ez nem éppen SD kártya. (pedig kösse fel a gatyáját, már árulnak 128 GB-os SD kártyákat is emberi áron).
• Az elszabadult árak ellenére is lehet használt üzleti gépeket kapni olyan áron mint amennyibe egy Windowsra felturbózott Pi 4 kerül. Azokon már könnyebben fut a Windows 10 és a telepítése is egyszerűbb/biztonságosabb. 
• Sok időbe került és az ISO készítésekor ismeretlen hibával leállt.

Android 

Jelenleg egy nem hivatalos, sőt szinte rajongói verziót találtam: [https://konstakang.com/devices/rpi4/LineageOS16.0/]
Persze a YouTube-on található naponta újabb és újabb megoldás.

Nehézkesen, nehezen ment fel és működött is. Igaz, hogy hardverileg ez áll a legközelebb a Pi-hez de ha nem érintőképernyővel használjuk (lehet hozzá építeni, nem is túl drága a projekt) - és itt most a desktop használhatóságot vizsgáljuk - akkor azt mondom, a Pi többre is hivatott, többet is tud mint asztali gép, hogy android fusson rajta. 

Chrome OS

Ami igazság szerint inkább Chromium OS (ingyenes verzió) amit most Fyde OS [https://fydeos.com/download/] néven próbálnak eladni. Letölteni sem könnyű, ha böngésződ nem fordít rögtön kinaiból (keresd a Pi 400-as képét). Írtam már róla. Ugyanazt tudom mondani róla mint az Androidnál. Ha már ki tudunk hozni belőle egy asztali felhasználható "élményt", miért korlátoznánk?

Ubuntu

A Pi-re szánt verziók - amellett, hogy az Imagerben is kiválaszthatod és letölti, kiírja - itt találhatod: [https://ubuntu.com/download/raspberry-pi] Többek között ebben [https://youtu.be/VrUdOWbD8ss] a videóban Luke az Ubuntu Server 21.04-t írta ki és telepített rá MATE felületet. Hát nekem mindig Unity felület lett a vége ami nem csak a videókban de nekem is eléggé szaggatott. Utólagos felület-csere sem volt túl egészséges, ezért csaltam és meg sem álltam [https://ubuntu-mate.org/raspberry-pi/] eddig. Innen letöltve, kiírva minden probléma nélkül felment, összességében jól működött. Akinek bejön a MATE felület, annak napi használatra egy elég jó választás.

|| A Youtube videókból és az előfordulási arányokból azt szűrtem le, hogy a legkisebb fogyasztású és legegységesebb, legjobban kezelhető és hunosított felület az xFce. Sajnos, a Xubuntu nem adott ki önálló verziót. ||

Manjaro

Népszerű disztró, (Rolling-release, szóval a legendák szerint mindig a legfrissebb programok jelennek meg rajta hamar, gyorsabb, jobban optimalizált...stb.) az Imager is tartalmazza több verzióját, nézzük mint ajánlanak Pi-re: [https://manjaro.org/download/#raspberry-pi-4]. Az I3, Sway, Minimal verziók kiestek, nem általános fogyasztói felületek. KDE Plasma szép, látványos de Pi-n talán már sok. Maradt a MATE és az (!) XFce verzió. Ez már ígéretes, két okból is.

1.   ebben a videóban Luke [https://www.youtube.com/watch?v=FzGioBtkw10] éppen egy xfce-t tesz rá az RPi OS-re. (Nem sokkal később kipróbálta az I3-t is [https://www.youtube.com/watch?v=V0pNTcwF3LI] így aztán meg lehet ismerni azt is. Debian egyik szépsége, hogy szinte mindent tud és azt stabilan, biztonságosan. Nem mindig a legfrissebb de az stabil.    
2.  Hmm. A Twister OS PC-s verziója [https://twisteros.com/twisterui.html] csupán egy skin amit xfce-s disztrókra lehet feltenni. Kapok egy nagy, jól szervezett, naprakész profi támogatói közösséggel rendelkező disztrót, egy megfelelő felülettel amire egy jól sikerült témagyűjteményt tehetek fel és használhatok?  Ígéretes. 

Főleg ha még a Pi közösség által nyújtott megoldások is elérhetők (diagnosztika, CommanderPi a turbózáshoz), Pi-re válogatott, tesztelt programok gyűjteménye...stb.

Hát, elfogytak a jelentkezők, zárom is soraim és sok sikert kívánok a Raspberry Pi világában való kalandozáshoz és tanuláshoz.

Hogy mi? Mi van a  hobitokkal? A Pi kis barátaival? Az már egy másik történet. 

Az úgy volt  >>

Weblomtalanítás

Avagy valami véget ér...

Üdvözöllek Látogató, az internet nagy sufnijának egyik sarkában. Lassan bezárom a lomtáram. A bentlévő kacatok mennek a kukába ( ha linked van hozzá, még megtalálod de már nincs menü), a sufnit elbontom. Már csak egy új dolog van benne - amiért is elkezdődött az egész - a Vadászat. Vadászat arra az operációs rendszerre, amely kiválthatja, helyettesítheti a Windows-t.

Oprendszerek Raspberry Pi -re (4/400)

Az előző posztban már kitértem a Raspberry Pi-re és az azon használható operációs rendszerekre. Most azok közül említenék meg néhányat.

Raspberry Pi OS

A cég is adott ki saját verziót Debian alapokon, ezekkel kezdeném a sort.
[https://www.raspberrypi.org/software/]

Nemcsak saját operációs rendszerrel de saját telepítő/operációs rendszer készítő/író programmal is rendelkeznek Linuxra/Windowsra/MacOS-re is.

A honlapjukról - amennyiben mégsem vennénk igénybe a Raspberry Pi Imager-t - jelenleg 4 verziót tölthetünk le:

Raspberry Pi OS Lite

Raspberry Pi OS with desktop
Raspberry Pi OS with desktop and recommended software (full)

A negyedik amit a legtöbben ki tudnak próbálni, az a Debian Buster with Raspberry Pi Desktop ami - az előzőleg felsoroltakkal ellentétben - nem ARM processzorra hanem a megszokott x86 -ra (PC/MAC). Ez az ARM-os Full verzió választékának felel meg.

Raspberry Pi OS Lite

Hát ez valóban Lite, mindent parancssorban kell intézni itt-ott némi DOS-ra emlékeztető felülettel feldobva (rapi-config, local settings…stb.) GURUknak ajánlott.

Raspberry Pi OS with desktop

Gyakorlott felhasználóknak ajánlott, csak 1-1 alapprogram van feltelepítve így tiéd a választás lehetősége, hogy mit akarsz látni a gépeden és mit nem. Az ajánlott szoftverek programban van ugyan néhány hasznos dolog (LibreOffice, némi játék, levelező program, VNC a távvezérléséhez) de a legtöbb programozáshoz való.
A másik ilyen jellegű alkalmazás a szoftver hozzáadás/törlése program (Add/Remove Software) de nem könnyű használni (tapasztaltaknak: Synaptic Lite kinézetű), ezért ajánlott a Synaptic-ot telepíteni, amelyben könnyebb keresni, a frissítéseket intézni, csomag maradványokat, visszamaradt csomagokat törölni. Talán a neten találni egy jobb program telepítőt rá.

Raspberry Pi OS with desktop and recommended software (full)

A neve is utal rá: az előbbi verzió + az ajánlott szoftverek. Kezdő felhasználók illetve programozást tanulni vágyók ezzel kezdjék. Iskolai/oktatási rendszernek is tökéletes.

Én a másodikra teszem a voksom.👀

TwisterOS család

[https://twisteros.com/download.html]
Szintén 4 verzió tölthető le, de témánkba csak 3 vág, ezért csak ezeket említem.

TWISTER UI

Ez egy xFce ablakkezelőre telepíthető verzió PC-ken, nem tartalmaz saját operációs rendszert. (skin)
Gondoltam hosszas tesztelés vár rám mire feltérképezem az OS célját, kínálatát de a honlapjukon ezt megtették helyettem. A Google szerint ezt írták:

“Mi a Twister OS?


A Twister OS fő célja, hogy valódi asztali számítástechnikai élményt nyújtson egypaneles számítógépekhez (SBC-k), közvetlenül a dobozból. A Twister OS olyan témákat, alkalmazásokat, eszközöket és optimalizálásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a legtöbbet hozza ki az SBC-ből.

A Twister OS néhány legfontosabb jellemzője:
- 11 különböző felhasználói felület téma, modern és nosztalgikus. Akár Linux-, akár Windows-, akár Mac-felhasználó vagy, otthon érezheted magad a Twister OS-en. Az operációs rendszer teljes megjelenésének és hangulatának megváltoztatása olyan egyszerű, mint egy gombra kattintani a mellékelt "ThemeTwister" alkalmazásban.
- Box86, beépített emulátor, amely lehetővé teszi x86 (hagyományos PC) alkalmazások és játékok használatát ARM CPU-alapú SBC-ken, például a Raspberry Pi-n.
- Wine, egy Linux alkalmazás, amely a Box86-tal együtt használva lehetővé teszi x86 Windows szoftver futtatását az SBC-n.
- CommanderPi, egy olyan alkalmazás, amely egyszerű módot kínál a fejlett konfigurációs feladatok, például a túlhúzás elvégzésére az SBC-n.
- Chromium Media Edition, DRM-védett (Netflix, Hulu, Disney + stb.) Videó- ​​és hangtartalom streamingjéhez az SBC-n.
- Saját Android (scrcpy), amely lehetővé teszi, hogy az Android-alapú telefon kijelzőjét tükrözze az SBC-n.
- PiKISS és Pi Apps, két szoftverbolt, amelyek lehetővé teszik számos, kifejezetten a Raspberry Pi futtatására tervezett vagy módosított alkalmazás egyszerű telepítését.
- a Lutris, egy erőteljes játékplatform a Linux számára, amely képes kezelni a játékkönyvtárát, valamint fejlett konfigurációs eszközöket kínál a Linux, Windows és DOS játékok sokféle futtatásához az SBC-n.
- RetroPie, kedvenc klasszikus konzol játékaid játékához.
- A LibreOffice csomag a termelékenységi feladatokhoz.
- Számos multimédiás alkalmazás audio és video lejátszáshoz és streaminghez.
- És még sok, még sok más. 

Ami érdekes lehet szerintem: a felületváltó, a CommanderPi (ehhez gondolom már ajánlott egy komoly hűtőtorony), Chromium Media Edition, Saját Android (scrcpy), PiKISS és Pi Apps, a két szoftverbolt.

TWISTER OS Lite

Annyiban különbözik, hogy itt csak a Raspberry Pi OS alapok találhatók, a wine és a játék emulátorok illetve a külsőt is beállíthatjuk. Médialejátszó, office nincs, böngészőből csak 1 van. Kapsz egy tetszetős külsejű magot amiről te indulsz tovább. Linux alapú alkalmazásokat használsz vagy a Box86 és a wine segítségével felteszel egy Microsoft Office-t és egyéb programokat.

Tartsd szem előtt, hogy ez nem egy erőgép és az emulátorok plusz erőforrásokat fogyasztanak a futtatott programok mellett. A tárhely sem 120 GB-ig tart alapesetben. 6 GB ez az OS indítás, frissítés után.

Néhány ismertető videó:
Hivatalos “reklám”:[https://www.youtube.com/watch?v=u11Ak5o22nA]
Részletes bemutató a fentebb felsorolt képességekről: [https://www.youtube.com/watch?v=mDZecc5LHMI]
Játékos szempontból:[https://www.youtube.com/watch?v=93z7_NEVvCM]

Troll: Hogy mégis mit tudnak kihozni belőle? (Cyberpunk 2077) [https://www.youtube.com/watch?v=HTTFu0CXtsM]

Q4 OS

Letöltés:[https://q4os.org/downloads1.html]

Ahogy rövid setup guide-ben leírják [https://q4os.org/dqa010.html] ez a Raspbian rendszerre ráépített Q4OS felület (trident/KDE alapokkal) még az SD kártya író programot is ajánl. Alapból a felhasználónév: pi / jelszó: raspberry páros itt is ugyanaz. Indítás után azonban már a trident felület jelentkezik be és máris kéri a jelszó megváltoztatását.

Az első beállítási folyamat közben fogja megkérdezni, a Desktop Profiler keretében, hogy egy minimális programcsomagot akarsz telepíteni, egy Basic vagy egy Full csomagot, böngészővel, LibreOffice-val és az összes többivel. Elméleti felépítése (programkínálat) megegyezik a fentebb felsorolt Raspberry Pi OS utolsó két verziójával, azzal a különbséggel, hogy itt egy telepítő tartalmazza mindhárom verziót.

A szegényesnek tűnő Szoftver Központban találod meg azokat a programokat amelyek nagy részét a Full verzióban magától felrak. Szerencsére itt sokkal nagyobb a választék, a torent letöltőn át a videó- és audió szerkesztő programok között, képernyő felvevő, biztonsági mentést készítő, GIMP, Inkscape, Blender, szinte minden ismert klasszikus megtalálható, az audió-videó lejátszás szempontjából erősen építenek a VLC-re, böngészőből is csak a Firefox kapható a Chromium mellé. Szinte minden hétköznapi, általános igény kielégítésére találhatsz itt programot. Ha mégis lenne speciális programigényed, kattints a “Package Manager”-re (miután már telepítetted a Synaptic-ot) és keress rá a programra.

Röviden: kezdő felhasználók PC-re válasszák a Full verziót, tapasztaltabbak a Basic-et és onnan építsék tovább a gépüket. Pi-n mindenki a Basic-en kezdjek és ne felejtsük, csak egy SD kártyányi tárhely áll rendelkezésünkre.

TIPP: a Pi verzió (a Raspberry Pi OS-sel ellentétben) nem tartalmazza a bluetooth drivert, itt a Basic-ban nekünk kell feltenni. Az SD kártyáról USB-re másoló program is hiányzik. 

A külsejét a gyári kapcsoló program mellett a [https://xpq4.sourceforge.io/] oldalról töltheted le amely még a Windows 10 hangulatot is kínál. (Ha nagyon honvágy fogna el ;) )

Pi alatt nem igazán érdemes feltenni a Plasma verziót mert az egér és az ablakok kezelése belassul már a Chromiumban futó youtube alatt is tridenten, a Plasma csak még jobban fékezi. Persze ha valami szupergyors SD-kártyáról vagy már SSD-ről futtatod… Szintén nem árt szem előtt tartani, hogy a Pi grafikus teljesítménye le van maradva egy mai porcitól, videókártyától.

Az itt leírtak kipróbálásához, ellenőrzéséhez szükség van aktív internetkapcsolatra (online állapotra).

 

Régi (kis) gépek és a feltörekvő Raspberry Pi

 Még mindig szemmel tartom a kisebb, régebbi gépekre telepíthető operációs rendszereket amelyeket 0.5-ös felhasználókkal egyedül hagyhatok. Ám ebbe - a Covid miatt megdrágult - az állóvízbe váratlanul csapódott be a Raspberry Pi alapítvány két új élharcosa, a Pi 4 4-8GB Rammal felszerelt változata és a Pi 400, ami a 4 GB-osok billentyűzetbe épített verziója. Magyarországon jelenleg csak az UK billentyűzet kiosztásút árulják (ezt érdemes megvenni) mert tartalmazza az í,Í billentyűt is. Ezt egyszerűen filccel vagy manapság már csak laptophoz használt billentyűzet matricával lehet magyar kiosztásúvá változtatni. Mikor ezek a sorok íródnak, egy terminál segítségével frissíthetjük Pi-k eepromját és kiválaszthatjuk az USB meghajtót mint bootolható forrást. Egy pendrive-ot könnyebb cserélni, olcsóbb a nagyobb kapacitású és strapabíróbb mint az SD kártya. Ha meg egy külső merevlemezt csatlakoztatsz...

  A Raspberry Pi 4/400-ra ajánlott (elméletileg kis gépigényű) operációs rendszerek némelyike rendelkezett PC-s verzióval is. Így a szokásos körsétánk velük is bővült. Nosza, lássuk milyen lett a kínálat.(PC-re Virtualboxban, 2 maggal, 2 GB RAM mellett történt a tesztelés)

Az eddig ajánlottak háza táján is történt némi változás.

A Feren OS a klasszikus desktopjának fejlesztését (talán cinnamon) megszüntette és átállt a KDE Plasmára. Állítólag jól sikerült a Plasma optimalizációja és nem fogyaszt túl sokat, viszont jobban skinezhető.

Ennek hírére feltettem a Q4 OS Plasmás nagyobbik verzióját és örömmel jelenthetem, hogy valóban igazak a pletykák. A külső fejlettebb de a működése és a programok változatlanok, a Plasmával kicsit többet kell bajlódni mire megtalálja az ember a plusz tálcaelemek kezelhetőségét. LiveCD-n kipróbálható mindkettő (Trident/Plasma) illetve az egyik telepítőjéről felrakható a másik felület is, érdemes kipróbálni melyik tetszik jobban neked és a gépednek. Miután a fejlesztők nem adták fel az üzleti életben való felhasználást és helpdesket sem, ezért még hosszú támogatottságra számíthatunk.

Zorin OS
A továbbra is ubuntu alapú, kis gépigényű, a Windowsról való átállást segítő, és még iskolásoknak szánt verzióval is rendelkező disztró. Megbízható, dekorálható, magyarul jól beszélő - már-már unalmas - operációs rendszerre teszünk szert ha ezt választjuk. De beállítás után nem lesz vele gond, telhetnek a hétköznapok. Van ahol kifejezetten erre váltottak, megmentve egy régi laptopot: [https://www.YouTube.com/watch?v=3VB6AUdQ6iY]  

Lássuk az újakat:

Fyde OS: Chromium OS fejlesztés de a letölthető lemezformátumával nem birkózott meg a Virtualbox. Pendrive-ról sem volt hajlandó indulni. 

Applepi OS: az 1.4-es verziót teszteltem, (azóta elkészült a Big Sur verzió ami manjaro alapokon nyugszik) ami az Ubuntu 20.04 LTS verzión alapul. Erre induló felületnek ráhúztak (és csiszolnak) egy MacOS skint. Rövid tesztelésem során azt mondom, hogy jól sikerült. MacOS-ről jövőknek, vagy befásult Windows felhasználóknak javaslom, mert az alapja egy LTS tehát sokáig használható lesz. Stabil megbízható “társ” de már nagy gépet igényel.

Twister OS: Ez PC-re csak egy skin amit xFce alapú ubuntu-ra lehet húzni, ezért itt nem próbáltam. 

Raspberry Pi OS (régi nevén Raspbian) egy 32 bites Debian alapú disztró, kifejezetten Pi-kre de már van PC-s verziója is. Ugyanaz a külső, programválaszték mint a Pi-s verzió. Bár van Chromium böngésző, VLC, LibreOffice és az ajánlottak már telepítve vannak (ami viszont elég kevés és főleg oktatási/programozási célokat szolgáló szoftverekből állnak) de kis kockulással fel lehet rá húzni a synaptic-ot és rögtön csemegézhetük az egyik legnagyobb linux disztró programválasztékából. Kezdőknek csak haladó felhasználó telepítése után adható, de utána már szabad a pálya. Irodai gépekre lehet átalakítani, felhasználhatósága is hasonló. De még itt is kicsi a gépigénye alapfelállásban. Haladók azonban kidekorálhatják MacOS-re és még Netflix-et és társait is odavarázsolhatják a Youtube-on való kiokosodás után. Persze akkor már a gépigény is nagyobb lesz. 

RaspBerry Pi 4/400-ra ajánlott operációs rendszerek

A Raspberry Pi Imager, a hivatalos disztró-író program már magától képes letölteni jó néhány disztrót a játékemulátorokon (amitől egy nagy TV-játék lesz a Pi-ből) a KODI médialejátszó központon át több Manjaro és Ubuntu variáción és néhány egyedi vagy speciális rendszeren keresztül. Ebből a videóból [https://www.YouTube.com/watch?v=80CU1j36Q6s] én úgy láttam, hogy a YouTube 1080p/30fps-es videók inkább Ubuntu Mate alatt voltak jobban kezelve. 

Fyde OS: Chromium OS-re jellemző módon nyögve-nyelve elindult, példaértékű első indítású beállítások, nyelvi csomagok...stb. Tartalma egy chromium böngésző és egy fájlkezelő ami elég androidos hangulatú. Minden mást a Chromiumon keresztül kell megoldanod a Chrome Web Store segítségével. Szépen futott rajta a 720p-s YouTube videó is. Tanulni és szokni kell az ilyen biztonságot, szabadságot nyújtó korlátolt felhasználást. Csupán 1 böngésző bővítményeivel kell megoldanod minden felmerülő igényed, problémád, ami legtöbbször sikerül vagy Te alkalmazkodsz. Nekem már a korai próbálkozások is tetszettek (pld.: joliecloud) mégis ugyanolyan kényelmetlennek és nehézkesen használhatónak éreztem a Fyde-ot mint a cloudready OS-t a neverware-tól, vagy az afrikai olcsó pc-re írt OLPC-t (One Laptop Per Child). Nagy fekete pont, hogy tesztelés közben 64GB-os SD kártyán, 8 GB RAM mellett csak 4GB tárhelyet kezelt.
Más is besokallt és a neverware-ról tért át a Zorinra. [https://www.YouTube.com/watch?v=3VB6AUdQ6iY] - igen, megint az.  

Univerzális favoritom:
Q4 OS, a tridentes felülettel ellátott verzióban nem mondod meg szemre, hogy PC-n vagy Pi-n fut-e. Mindkét verzióban hozza ugyanazt a teljesítményt. Még a régebbi Windows hangulatú skinek is ugyanúgy használhatók. Hunosítása is egyforma, a rendszer-információk jó része angolul jelenik meg de a kiválasztott/kínált programok telepítése windows-ra hasonlító ablakban, kattintós megoldással történnek. A gyorsabb és kezelhetőbb frissítések érdekében én feltettem az amúgy is ajánlott Synaptic-ot. De ha egyszer be van állítva, akkor sokáig (a hétköznapokban biztos) nem fogod szükségét érezni további telepítgetésnek. Tökéletes párosítás, Plasmán dolgozni naponta és trident alatt kijavítod amit elrontottál rajta.
Ilyesmiről itt olvashatsz:[https://magyarlinux.hu/tippek-kezdoknek/]
Ráadásul választható az xFce felület is amire (talán) ráhúzhatod a Twister OS szkinjét is. ;)

Raspberry Puppy OS
A puppy linux Raspberry Pi-re írt variánsát még ma is fejlesztik, gondozzák. Sajnos, hozza a szokásos formáját. Idejemúlt külső mellette a saját csomagkezelője sem képes megjeleníteni a programokat, egy feladatra 2-3 beállító ablak, néha mindkettő működik...stb. 0.5-ös felhasználónak nem adhatom.

ApplePi OS 1.4
Sajnos nem sikerült kiírnia a Raspberry Pi Imager-nek ezért nem tudtam kipróbálni sem. UPDATE! Hosszas harcok után egy újabb SD kártya felhasználásával sikerült szóra bírni. Hát ami jól fut/mutat PC-s alapokon (ubuntu Bungie 32 bit) az kissé nehézkes volt Pi alatt. Igen hamar 100%-on futott mind a 4 mag bár csak 1,5 GB RAM volt felhasználva (by HTOP). Teletömve programokkal, játék-emulátorral, KODI-val, Office-val...stb. Az alapértelmezett videólejátszó (celluoid) minden videó formátumon fennakadt és kilőtte magát, a jó öreg VLC intézett mindent de fel is zabálta a kapacitást. Talán valamilyen gyorsabb adathordozóval lehet segíteni a dolgon de számomra kissé túlzsúfolt volt első indításra.

Twister OS (32 bit)
Raspberry Pi-n sincs másképp mint a PC-n ez egy tucat plusz programmal felszerelve és az xFce felületet jól feltémázó disztró csak most a RPiOS alapjain ami Debian származású. Hát első indításkor kétszer is ledobta a monitort mire bejelentkezett.

Az első indulások elég nehézkesek, néha kép már van, egér, bill meg nincs, viszont sok program fel van rá aggatva, érdemes megnézni, esetleg a szükségteleneket leszedni. Ha fel tudsz áldozni egy USB 3-as pendrive-ot a gyorsabbak, nagyobbak közül, akkor testreszabás után át tudod küldeni az SD-ről a pendrivre-ra és máris nagyobb meghajtód lesz. Itt egy hosszabb lélegzetvételű videó amely elég sok mindent bemutat: [https://www.YouTube.com/watch?v=mDZecc5LHMI]

 Szóval, 

a javasolt operációs rendszerek ajánlottsága a következőre módosul: kisebb gépekre:

• Zorin OS,
•  Q4 OS, 
• próbából Raspberry Pi OS, 
• ha hiányzik az Ubuntu/Mint-es támogatottság/frissesség akkor a Feren OS Plazmás verziója; 
• kalandból ApplePi OS hátha még elbírja a géped.

Az ajánlott sorrend eddig a mai tesztelés szerint Raspberry PI-re:

• alapból a gyári Raspberry Pi OS,
•  tunningolt verziója a Twister OS,
•  A kettő között a Q4 OS.

Pár évvel és verzióval ezelőtt mikor még a 2GB RAM volt a csúcs verzió, nem ajánlottam volna a Raspberry-ket otthoni általános használatra (talán akkor még nem is ez volt a célközönségük) mert egy KIT áráért (vagy aprénként összeválogatva) már Androidos TVBox-ot vagy 2. generációs Intel procceszoros asztali gépet kaptál. Ezek egy általános használatra/böngészésre, tartalom fogyasztásra elég komolyabb és stabilabb eszközök voltak mint ez a programozásra oktató mobiltelefon hardver. 

Manapság a COVID miatt kialakult informatikai helyzet (home office, online oktatás) ha nem is az egekbe de nagyon magasra emelte az árakat. Mint már fentebb említettem, nem maradtak passzívak és szerencsére nem csak az árakat de a teljesítményt is emelték.

4-8 GB RAM már a telefonok teljesítményét is feldobja, hát még ha az asztali gépekről ismerős grafikus felülettel dolgozhatsz (sőt már Windows 10 Core verzió is van rá!) Ami még aktív hűtéssel is halk, hát még passzívval, mérete alapján a monitor mögé is beteheted HDMI (+ jack audio) csatlakozói miatt még a TV-re is rákötheted [https://malnapc.hu/revolt-pi4-vesa-box]. Saját igényeid szerint fejlesztheted, apránként de rögtön választhatod a desktopos több 100GB-os SSD meghajtós verziót is.[https://www.rpibolt.hu/Raspberry-PI4-Performance-csomag-8GB-RAM-240GB-SSD] Ennyi pénzért (jelenleg akciósan Bruttó:67 990 Ft, ehhez még kell egy 5000,- táp de egy erősebb type-c-s telefontöltő is megteszi.) nem biztos, hogy kapsz egy ilyen fejleszthető képességű TVBox-ot (ami androidos és kevésbé kényelmes a bill+egér kombó használata). Ugyanezt felépítheted a zsebednek megfelelően apránként is, nem sürgős sem a ház, sem az SSD. Nézz körül, a YouTube tele van jobbnál jobb ötletekkel [https://www.pi-shop.hu/nes4pi].

Tehát ha az öreg, már ritkán használt asztali géped végleg megadta magát és te ott állsz egy jó monitorral, billentyűzettel, egérrel, érdemes a Pi 4-et választanod.

Ha már csak a TV-d HDMI korabeli, akkor a KIT-ben kapható Pi 4 (van hozzá Rapoo billentyűzet+egér) a jó választás. Ha nincs sok hely a monitor körül akkor számolj a beépített billentyűzetes RaspBerry Pi 400-val. (KIT-ben 45000,-; egyedül 30000,-, a KIT rögtön üzemkész)