Oprendszerek Raspberry Pi -re (4/400)

Az előző posztban már kitértem a Raspberry Pi-re és az azon használható operációs rendszerekre. Most azok közül említenék meg néhányat.

Raspberry Pi OS

A cég is adott ki saját verziót Debian alapokon, ezekkel kezdeném a sort.
[https://www.raspberrypi.org/software/]

Nemcsak saját operációs rendszerrel de saját telepítő/operációs rendszer készítő/író programmal is rendelkeznek Linuxra/Windowsra/MacOS-re is.

A honlapjukról - amennyiben mégsem vennénk igénybe a Raspberry Pi Imager-t - jelenleg 4 verziót tölthetünk le:

Raspberry Pi OS Lite

Raspberry Pi OS with desktop
Raspberry Pi OS with desktop and recommended software (full)

A negyedik amit a legtöbben ki tudnak próbálni, az a Debian Buster with Raspberry Pi Desktop ami - az előzőleg felsoroltakkal ellentétben - nem ARM processzorra hanem a megszokott x86 -ra (PC/MAC). Ez az ARM-os Full verzió választékának felel meg.

Raspberry Pi OS Lite

Hát ez valóban Lite, mindent parancssorban kell intézni itt-ott némi DOS-ra emlékeztető felülettel feldobva (rapi-config, local settings…stb.) GURUknak ajánlott.

Raspberry Pi OS with desktop

Gyakorlott felhasználóknak ajánlott, csak 1-1 alapprogram van feltelepítve így tiéd a választás lehetősége, hogy mit akarsz látni a gépeden és mit nem. Az ajánlott szoftverek programban van ugyan néhány hasznos dolog (LibreOffice, némi játék, levelező program, VNC a távvezérléséhez) de a legtöbb programozáshoz való.
A másik ilyen jellegű alkalmazás a szoftver hozzáadás/törlése program (Add/Remove Software) de nem könnyű használni (tapasztaltaknak: Synaptic Lite kinézetű), ezért ajánlott a Synaptic-ot telepíteni, amelyben könnyebb keresni, a frissítéseket intézni, csomag maradványokat, visszamaradt csomagokat törölni. Talán a neten találni egy jobb program telepítőt rá.

Raspberry Pi OS with desktop and recommended software (full)

A neve is utal rá: az előbbi verzió + az ajánlott szoftverek. Kezdő felhasználók illetve programozást tanulni vágyók ezzel kezdjék. Iskolai/oktatási rendszernek is tökéletes.

Én a másodikra teszem a voksom.👀

TwisterOS család

[https://twisteros.com/download.html]
Szintén 4 verzió tölthető le, de témánkba csak 3 vág, ezért csak ezeket említem.

TWISTER UI

Ez egy xFce ablakkezelőre telepíthető verzió PC-ken, nem tartalmaz saját operációs rendszert. (skin)
Gondoltam hosszas tesztelés vár rám mire feltérképezem az OS célját, kínálatát de a honlapjukon ezt megtették helyettem. A Google szerint ezt írták:

“Mi a Twister OS?


A Twister OS fő célja, hogy valódi asztali számítástechnikai élményt nyújtson egypaneles számítógépekhez (SBC-k), közvetlenül a dobozból. A Twister OS olyan témákat, alkalmazásokat, eszközöket és optimalizálásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a legtöbbet hozza ki az SBC-ből.

A Twister OS néhány legfontosabb jellemzője:
- 11 különböző felhasználói felület téma, modern és nosztalgikus. Akár Linux-, akár Windows-, akár Mac-felhasználó vagy, otthon érezheted magad a Twister OS-en. Az operációs rendszer teljes megjelenésének és hangulatának megváltoztatása olyan egyszerű, mint egy gombra kattintani a mellékelt "ThemeTwister" alkalmazásban.
- Box86, beépített emulátor, amely lehetővé teszi x86 (hagyományos PC) alkalmazások és játékok használatát ARM CPU-alapú SBC-ken, például a Raspberry Pi-n.
- Wine, egy Linux alkalmazás, amely a Box86-tal együtt használva lehetővé teszi x86 Windows szoftver futtatását az SBC-n.
- CommanderPi, egy olyan alkalmazás, amely egyszerű módot kínál a fejlett konfigurációs feladatok, például a túlhúzás elvégzésére az SBC-n.
- Chromium Media Edition, DRM-védett (Netflix, Hulu, Disney + stb.) Videó- ​​és hangtartalom streamingjéhez az SBC-n.
- Saját Android (scrcpy), amely lehetővé teszi, hogy az Android-alapú telefon kijelzőjét tükrözze az SBC-n.
- PiKISS és Pi Apps, két szoftverbolt, amelyek lehetővé teszik számos, kifejezetten a Raspberry Pi futtatására tervezett vagy módosított alkalmazás egyszerű telepítését.
- a Lutris, egy erőteljes játékplatform a Linux számára, amely képes kezelni a játékkönyvtárát, valamint fejlett konfigurációs eszközöket kínál a Linux, Windows és DOS játékok sokféle futtatásához az SBC-n.
- RetroPie, kedvenc klasszikus konzol játékaid játékához.
- A LibreOffice csomag a termelékenységi feladatokhoz.
- Számos multimédiás alkalmazás audio és video lejátszáshoz és streaminghez.
- És még sok, még sok más. 

Ami érdekes lehet szerintem: a felületváltó, a CommanderPi (ehhez gondolom már ajánlott egy komoly hűtőtorony), Chromium Media Edition, Saját Android (scrcpy), PiKISS és Pi Apps, a két szoftverbolt.

TWISTER OS Lite

Annyiban különbözik, hogy itt csak a Raspberry Pi OS alapok találhatók, a wine és a játék emulátorok illetve a külsőt is beállíthatjuk. Médialejátszó, office nincs, böngészőből csak 1 van. Kapsz egy tetszetős külsejű magot amiről te indulsz tovább. Linux alapú alkalmazásokat használsz vagy a Box86 és a wine segítségével felteszel egy Microsoft Office-t és egyéb programokat.

Tartsd szem előtt, hogy ez nem egy erőgép és az emulátorok plusz erőforrásokat fogyasztanak a futtatott programok mellett. A tárhely sem 120 GB-ig tart alapesetben. 6 GB ez az OS indítás, frissítés után.

Néhány ismertető videó:
Hivatalos “reklám”:[https://www.youtube.com/watch?v=u11Ak5o22nA]
Részletes bemutató a fentebb felsorolt képességekről: [https://www.youtube.com/watch?v=mDZecc5LHMI]
Játékos szempontból:[https://www.youtube.com/watch?v=93z7_NEVvCM]

Troll: Hogy mégis mit tudnak kihozni belőle? (Cyberpunk 2077) [https://www.youtube.com/watch?v=HTTFu0CXtsM]

Q4 OS

Letöltés:[https://q4os.org/downloads1.html]

Ahogy rövid setup guide-ben leírják [https://q4os.org/dqa010.html] ez a Raspbian rendszerre ráépített Q4OS felület (trident/KDE alapokkal) még az SD kártya író programot is ajánl. Alapból a felhasználónév: pi / jelszó: raspberry páros itt is ugyanaz. Indítás után azonban már a trident felület jelentkezik be és máris kéri a jelszó megváltoztatását.

Az első beállítási folyamat közben fogja megkérdezni, a Desktop Profiler keretében, hogy egy minimális programcsomagot akarsz telepíteni, egy Basic vagy egy Full csomagot, böngészővel, LibreOffice-val és az összes többivel. Elméleti felépítése (programkínálat) megegyezik a fentebb felsorolt Raspberry Pi OS utolsó két verziójával, azzal a különbséggel, hogy itt egy telepítő tartalmazza mindhárom verziót.

A szegényesnek tűnő Szoftver Központban találod meg azokat a programokat amelyek nagy részét a Full verzióban magától felrak. Szerencsére itt sokkal nagyobb a választék, a torent letöltőn át a videó- és audió szerkesztő programok között, képernyő felvevő, biztonsági mentést készítő, GIMP, Inkscape, Blender, szinte minden ismert klasszikus megtalálható, az audió-videó lejátszás szempontjából erősen építenek a VLC-re, böngészőből is csak a Firefox kapható a Chromium mellé. Szinte minden hétköznapi, általános igény kielégítésére találhatsz itt programot. Ha mégis lenne speciális programigényed, kattints a “Package Manager”-re (miután már telepítetted a Synaptic-ot) és keress rá a programra.

Röviden: kezdő felhasználók PC-re válasszák a Full verziót, tapasztaltabbak a Basic-et és onnan építsék tovább a gépüket. Pi-n mindenki a Basic-en kezdjek és ne felejtsük, csak egy SD kártyányi tárhely áll rendelkezésünkre.

TIPP: a Pi verzió (a Raspberry Pi OS-sel ellentétben) nem tartalmazza a bluetooth drivert, itt a Basic-ban nekünk kell feltenni. Az SD kártyáról USB-re másoló program is hiányzik. 

A külsejét a gyári kapcsoló program mellett a [https://xpq4.sourceforge.io/] oldalról töltheted le amely még a Windows 10 hangulatot is kínál. (Ha nagyon honvágy fogna el ;) )

Pi alatt nem igazán érdemes feltenni a Plasma verziót mert az egér és az ablakok kezelése belassul már a Chromiumban futó youtube alatt is tridenten, a Plasma csak még jobban fékezi. Persze ha valami szupergyors SD-kártyáról vagy már SSD-ről futtatod… Szintén nem árt szem előtt tartani, hogy a Pi grafikus teljesítménye le van maradva egy mai porcitól, videókártyától.

Az itt leírtak kipróbálásához, ellenőrzéséhez szükség van aktív internetkapcsolatra (online állapotra).

 

Régi (kis) gépek és a feltörekvő Raspberry Pi

 Még mindig szemmel tartom a kisebb, régebbi gépekre telepíthető operációs rendszereket amelyeket 0.5-ös felhasználókkal egyedül hagyhatok. Ám ebbe - a Covid miatt megdrágult - az állóvízbe váratlanul csapódott be a Raspberry Pi alapítvány két új élharcosa, a Pi 4 4-8GB Rammal felszerelt változata és a Pi 400, ami a 4 GB-osok billentyűzetbe épített verziója. Magyarországon jelenleg csak az UK billentyűzet kiosztásút árulják (ezt érdemes megvenni) mert tartalmazza az í,Í billentyűt is. Ezt egyszerűen filccel vagy manapság már csak laptophoz használt billentyűzet matricával lehet magyar kiosztásúvá változtatni. Mikor ezek a sorok íródnak, egy terminál segítségével frissíthetjük Pi-k eepromját és kiválaszthatjuk az USB meghajtót mint bootolható forrást. Egy pendrive-ot könnyebb cserélni, olcsóbb a nagyobb kapacitású és strapabíróbb mint az SD kártya. Ha meg egy külső merevlemezt csatlakoztatsz...

  A Raspberry Pi 4/400-ra ajánlott (elméletileg kis gépigényű) operációs rendszerek némelyike rendelkezett PC-s verzióval is. Így a szokásos körsétánk velük is bővült. Nosza, lássuk milyen lett a kínálat.(PC-re Virtualboxban, 2 maggal, 2 GB RAM mellett történt a tesztelés)

Az eddig ajánlottak háza táján is történt némi változás.

A Feren OS a klasszikus desktopjának fejlesztését (talán cinnamon) megszüntette és átállt a KDE Plasmára. Állítólag jól sikerült a Plasma optimalizációja és nem fogyaszt túl sokat, viszont jobban skinezhető.

Ennek hírére feltettem a Q4 OS Plasmás nagyobbik verzióját és örömmel jelenthetem, hogy valóban igazak a pletykák. A külső fejlettebb de a működése és a programok változatlanok, a Plasmával kicsit többet kell bajlódni mire megtalálja az ember a plusz tálcaelemek kezelhetőségét. LiveCD-n kipróbálható mindkettő (Trident/Plasma) illetve az egyik telepítőjéről felrakható a másik felület is, érdemes kipróbálni melyik tetszik jobban neked és a gépednek. Miután a fejlesztők nem adták fel az üzleti életben való felhasználást és helpdesket sem, ezért még hosszú támogatottságra számíthatunk.

Zorin OS
A továbbra is ubuntu alapú, kis gépigényű, a Windowsról való átállást segítő, és még iskolásoknak szánt verzióval is rendelkező disztró. Megbízható, dekorálható, magyarul jól beszélő - már-már unalmas - operációs rendszerre teszünk szert ha ezt választjuk. De beállítás után nem lesz vele gond, telhetnek a hétköznapok. Van ahol kifejezetten erre váltottak, megmentve egy régi laptopot: [https://www.YouTube.com/watch?v=3VB6AUdQ6iY]  

Lássuk az újakat:

Fyde OS: Chromium OS fejlesztés de a letölthető lemezformátumával nem birkózott meg a Virtualbox. Pendrive-ról sem volt hajlandó indulni. 

Applepi OS: az 1.4-es verziót teszteltem, (azóta elkészült a Big Sur verzió ami manjaro alapokon nyugszik) ami az Ubuntu 20.04 LTS verzión alapul. Erre induló felületnek ráhúztak (és csiszolnak) egy MacOS skint. Rövid tesztelésem során azt mondom, hogy jól sikerült. MacOS-ről jövőknek, vagy befásult Windows felhasználóknak javaslom, mert az alapja egy LTS tehát sokáig használható lesz. Stabil megbízható “társ” de már nagy gépet igényel.

Twister OS: Ez PC-re csak egy skin amit xFce alapú ubuntu-ra lehet húzni, ezért itt nem próbáltam. 

Raspberry Pi OS (régi nevén Raspbian) egy 32 bites Debian alapú disztró, kifejezetten Pi-kre de már van PC-s verziója is. Ugyanaz a külső, programválaszték mint a Pi-s verzió. Bár van Chromium böngésző, VLC, LibreOffice és az ajánlottak már telepítve vannak (ami viszont elég kevés és főleg oktatási/programozási célokat szolgáló szoftverekből állnak) de kis kockulással fel lehet rá húzni a synaptic-ot és rögtön csemegézhetük az egyik legnagyobb linux disztró programválasztékából. Kezdőknek csak haladó felhasználó telepítése után adható, de utána már szabad a pálya. Irodai gépekre lehet átalakítani, felhasználhatósága is hasonló. De még itt is kicsi a gépigénye alapfelállásban. Haladók azonban kidekorálhatják MacOS-re és még Netflix-et és társait is odavarázsolhatják a Youtube-on való kiokosodás után. Persze akkor már a gépigény is nagyobb lesz. 

RaspBerry Pi 4/400-ra ajánlott operációs rendszerek

A Raspberry Pi Imager, a hivatalos disztró-író program már magától képes letölteni jó néhány disztrót a játékemulátorokon (amitől egy nagy TV-játék lesz a Pi-ből) a KODI médialejátszó központon át több Manjaro és Ubuntu variáción és néhány egyedi vagy speciális rendszeren keresztül. Ebből a videóból [https://www.YouTube.com/watch?v=80CU1j36Q6s] én úgy láttam, hogy a YouTube 1080p/30fps-es videók inkább Ubuntu Mate alatt voltak jobban kezelve. 

Fyde OS: Chromium OS-re jellemző módon nyögve-nyelve elindult, példaértékű első indítású beállítások, nyelvi csomagok...stb. Tartalma egy chromium böngésző és egy fájlkezelő ami elég androidos hangulatú. Minden mást a Chromiumon keresztül kell megoldanod a Chrome Web Store segítségével. Szépen futott rajta a 720p-s YouTube videó is. Tanulni és szokni kell az ilyen biztonságot, szabadságot nyújtó korlátolt felhasználást. Csupán 1 böngésző bővítményeivel kell megoldanod minden felmerülő igényed, problémád, ami legtöbbször sikerül vagy Te alkalmazkodsz. Nekem már a korai próbálkozások is tetszettek (pld.: joliecloud) mégis ugyanolyan kényelmetlennek és nehézkesen használhatónak éreztem a Fyde-ot mint a cloudready OS-t a neverware-tól, vagy az afrikai olcsó pc-re írt OLPC-t (One Laptop Per Child). Nagy fekete pont, hogy tesztelés közben 64GB-os SD kártyán, 8 GB RAM mellett csak 4GB tárhelyet kezelt.
Más is besokallt és a neverware-ról tért át a Zorinra. [https://www.YouTube.com/watch?v=3VB6AUdQ6iY] - igen, megint az.  

Univerzális favoritom:
Q4 OS, a tridentes felülettel ellátott verzióban nem mondod meg szemre, hogy PC-n vagy Pi-n fut-e. Mindkét verzióban hozza ugyanazt a teljesítményt. Még a régebbi Windows hangulatú skinek is ugyanúgy használhatók. Hunosítása is egyforma, a rendszer-információk jó része angolul jelenik meg de a kiválasztott/kínált programok telepítése windows-ra hasonlító ablakban, kattintós megoldással történnek. A gyorsabb és kezelhetőbb frissítések érdekében én feltettem az amúgy is ajánlott Synaptic-ot. De ha egyszer be van állítva, akkor sokáig (a hétköznapokban biztos) nem fogod szükségét érezni további telepítgetésnek. Tökéletes párosítás, Plasmán dolgozni naponta és trident alatt kijavítod amit elrontottál rajta.
Ilyesmiről itt olvashatsz:[https://magyarlinux.hu/tippek-kezdoknek/]
Ráadásul választható az xFce felület is amire (talán) ráhúzhatod a Twister OS szkinjét is. ;)

Raspberry Puppy OS
A puppy linux Raspberry Pi-re írt variánsát még ma is fejlesztik, gondozzák. Sajnos, hozza a szokásos formáját. Idejemúlt külső mellette a saját csomagkezelője sem képes megjeleníteni a programokat, egy feladatra 2-3 beállító ablak, néha mindkettő működik...stb. 0.5-ös felhasználónak nem adhatom.

ApplePi OS 1.4
Sajnos nem sikerült kiírnia a Raspberry Pi Imager-nek ezért nem tudtam kipróbálni sem. UPDATE! Hosszas harcok után egy újabb SD kártya felhasználásával sikerült szóra bírni. Hát ami jól fut/mutat PC-s alapokon (ubuntu Bungie 32 bit) az kissé nehézkes volt Pi alatt. Igen hamar 100%-on futott mind a 4 mag bár csak 1,5 GB RAM volt felhasználva (by HTOP). Teletömve programokkal, játék-emulátorral, KODI-val, Office-val...stb. Az alapértelmezett videólejátszó (celluoid) minden videó formátumon fennakadt és kilőtte magát, a jó öreg VLC intézett mindent de fel is zabálta a kapacitást. Talán valamilyen gyorsabb adathordozóval lehet segíteni a dolgon de számomra kissé túlzsúfolt volt első indításra.

Twister OS (32 bit)
Raspberry Pi-n sincs másképp mint a PC-n ez egy tucat plusz programmal felszerelve és az xFce felületet jól feltémázó disztró csak most a RPiOS alapjain ami Debian származású. Hát első indításkor kétszer is ledobta a monitort mire bejelentkezett.

Az első indulások elég nehézkesek, néha kép már van, egér, bill meg nincs, viszont sok program fel van rá aggatva, érdemes megnézni, esetleg a szükségteleneket leszedni. Ha fel tudsz áldozni egy USB 3-as pendrive-ot a gyorsabbak, nagyobbak közül, akkor testreszabás után át tudod küldeni az SD-ről a pendrivre-ra és máris nagyobb meghajtód lesz. Itt egy hosszabb lélegzetvételű videó amely elég sok mindent bemutat: [https://www.YouTube.com/watch?v=mDZecc5LHMI]

 Szóval, 

a javasolt operációs rendszerek ajánlottsága a következőre módosul: kisebb gépekre:

• Zorin OS,
•  Q4 OS, 
• próbából Raspberry Pi OS, 
• ha hiányzik az Ubuntu/Mint-es támogatottság/frissesség akkor a Feren OS Plazmás verziója; 
• kalandból ApplePi OS hátha még elbírja a géped.

Az ajánlott sorrend eddig a mai tesztelés szerint Raspberry PI-re:

• alapból a gyári Raspberry Pi OS,
•  tunningolt verziója a Twister OS,
•  A kettő között a Q4 OS.

Pár évvel és verzióval ezelőtt mikor még a 2GB RAM volt a csúcs verzió, nem ajánlottam volna a Raspberry-ket otthoni általános használatra (talán akkor még nem is ez volt a célközönségük) mert egy KIT áráért (vagy aprénként összeválogatva) már Androidos TVBox-ot vagy 2. generációs Intel procceszoros asztali gépet kaptál. Ezek egy általános használatra/böngészésre, tartalom fogyasztásra elég komolyabb és stabilabb eszközök voltak mint ez a programozásra oktató mobiltelefon hardver. 

Manapság a COVID miatt kialakult informatikai helyzet (home office, online oktatás) ha nem is az egekbe de nagyon magasra emelte az árakat. Mint már fentebb említettem, nem maradtak passzívak és szerencsére nem csak az árakat de a teljesítményt is emelték.

4-8 GB RAM már a telefonok teljesítményét is feldobja, hát még ha az asztali gépekről ismerős grafikus felülettel dolgozhatsz (sőt már Windows 10 Core verzió is van rá!) Ami még aktív hűtéssel is halk, hát még passzívval, mérete alapján a monitor mögé is beteheted HDMI (+ jack audio) csatlakozói miatt még a TV-re is rákötheted [https://malnapc.hu/revolt-pi4-vesa-box]. Saját igényeid szerint fejlesztheted, apránként de rögtön választhatod a desktopos több 100GB-os SSD meghajtós verziót is.[https://www.rpibolt.hu/Raspberry-PI4-Performance-csomag-8GB-RAM-240GB-SSD] Ennyi pénzért (jelenleg akciósan Bruttó:67 990 Ft, ehhez még kell egy 5000,- táp de egy erősebb type-c-s telefontöltő is megteszi.) nem biztos, hogy kapsz egy ilyen fejleszthető képességű TVBox-ot (ami androidos és kevésbé kényelmes a bill+egér kombó használata). Ugyanezt felépítheted a zsebednek megfelelően apránként is, nem sürgős sem a ház, sem az SSD. Nézz körül, a YouTube tele van jobbnál jobb ötletekkel [https://www.pi-shop.hu/nes4pi].

Tehát ha az öreg, már ritkán használt asztali géped végleg megadta magát és te ott állsz egy jó monitorral, billentyűzettel, egérrel, érdemes a Pi 4-et választanod.

Ha már csak a TV-d HDMI korabeli, akkor a KIT-ben kapható Pi 4 (van hozzá Rapoo billentyűzet+egér) a jó választás. Ha nincs sok hely a monitor körül akkor számolj a beépített billentyűzetes RaspBerry Pi 400-val. (KIT-ben 45000,-; egyedül 30000,-, a KIT rögtön üzemkész)