Weblomtalanítás

Avagy valami véget ér... Üdvözöllek Látogató, az internet nagy sufnijának egyik sarkában. Lassan bezárom a lomtáram. A bentlévő kacatok menn...

2008. február 4., hétfő

openSUSE 10.3 - 2008. 02. 04.

openSUSE 10.3 - ez a kaméleon is eltűnik a háttérben?


Miután a LIVECD verzió nem szerepelt túl jól, megpróbálkoztam a telepítéssel. A DVD csak telepítőt tartalmazott, kiforrott gondosan felépített telepítési folyamat amely a particíó választásnál figyelembe vette a 2 db. ext3-as kiterjesztésű particíót és a swap-ot is, ezért rögtön leválasztotta a /home -ot a többi könyvtártól és elkülönítette egy külön particíóra. Természetesen vissza lehet kapcsolni, az egész magyarul folyik, ha a bootloláskor F2-vel kiválasztod a magyar nyelvet. Még a root jelszó biztonságosságáról gondoskodik, de nem tagadja meg, ha nem az általa javasolt formátumot választod. (min. 5 betűs) Egy ponton feldobta a kérdést: KDE vagy GNOME? Esetleg szöveges alap? Nos, én most a KDE-t választottam. Ezzel is folytatom. Plusz pont neki, hogy magától felismerte és beállította a másik particíón található másik Linuxot a GRUB-jába.

KDE 3.5

Eddig mindig a GNOME-t választottam teszteléskor, hiszen az etalonnak vett UHU-Linuxnak is ez az alapértelmezett ablakkezelője. Igaz a legyőzőjének is. (Ubuntu; KIWI) De hogy ne legyek mindig ilyen egyoldalú ezért most a KDE-t kértem, hátha az is fejlődött. Szemmel láthatóan nem. Nem kellett volna ezt tennem, rögtön előjöttek a szorgos Windowsozással elnyomott linuxos rémálmaim, mikor a KDE hangolgatásával végül teljesen szétnyírtam az egész operációs rendszert. Első sokk a menüben (start menü) ért. Nagyon jó indok, hogy azért zárják olyan kis helyre, hogy ne terüljön el a teljes képernyőn, de látni sem lehet, az animálódása is lassú. Részemről amíg a menüben túrkálok addig nem az asztalt akarom bámulni, aról nem is beszélve, hogy gyorsan szétterítve könnyebben megtalálom amit keresek. Szerencsére a vezérlőpultok mélyén át lehet kapcsolni hagyományos KDE menüre. Miután napi hangulatomhoz hozzátartozik a neten hallgatható rádiók "duruzsolása", rá is vetettem magam a mások által még a Fluxbox alá is elmentett és istenített Amarok-ra. Kissé csalódott voltam mikor kiderült, hogy nincs rádióállomás keresési lehetőség, abból a nagy halomból meg egyesével kikeresni... annyi időm nincs. Hát az Exaile ennél jobb, a Listen is keres, egyedül talán a Rythmboxba kell megadni egyesével az állomásokat, de azt már nem tekintik ellenfélnek az Amarokkal szemben.
Az asztalváltónak is kiadtam az utasítást, hogy a háttérképek jelenjenek meg rajta, de háromból csak kettőn látszik. Nagy "kedvencem" a Konqueror, ezt a "böngésző és fájlkezelő vagyok egyszerre" dolgot nagyon összeolvasztották. Nálam nagyon nem jön be. Végül elkezdtem még konzolban is keresni a jó öreg mc-t és sehol!!! Hosszas cenzúrázott szavak dünnyögése és ráolvasás után kiderült, hogy a Konqinak van egy mc-szerű kétpaneles üzemmódja, még egy kicsit jobban eldughatták volna,... de mivel rábukkantam, így még 1 plusz pontot kell adnom a képnézegető üzemmódja mellé. Közben eltünt a menüsor ezért szintén csökkent a használhatósága. :(
Van saját frissítő rendszere! Még azt is ki lehet kötni, hogy újraindítást igénylő frissítésekkel ne zavarjon, mert pld.: életem regényét, szakdolgozatát írom, kiváló filmet nézek...stb. Hát még ez sem jó. Egy Amarok biztonsági frissítésen vagy ötször futott neki, kérte a root jelszót, telepítette, aztán 2 perccel később újra megtalálta ugyanazt és elölről az egész. Másnap indításkor már nem jelentkezett. Igaz az első indítás után a frissítés kb.:20-30 percig futott. Újabb hír, a Kopete sem állt a helyzet magaslatán. Nemhogy "leesett" az MSN-ről, fel sem bírt kapaszkodni, a visszajelzése is kissé bizonytalan volt.
Na és a témák.... Általában sötét témákat használnék, bár ezzel a monitorom nem ért egyet (a fekete annyira fekete, hogy már nincs is). Ami jól néz ki minden más felületen annak a fehér szövege a Konqi és a Firefox Google Dokumentumok fehér hátterén nem látszik.
Újabb jó kis hobbi, a lehető legváratlanabb helyeken való kattintással repülök a KDM bejelentkező felületére. Nyúztam és nyúzok is most is jónéhány disztrót, de ez megint nagyon lejáratja magát előttem. Szóval mihelyst lesz időm, megkeresem a csomagkezelőt és beszerzek egy Krusader-t és még néhány hasznosságot, többek között felteszem a GNOME-os kínálatot is.
Elő a SUSE Synaptic-jával, ami szintén egy jó mély menü végén található és itt YAST2-nek hívják. Alapból rögtön a DVD-t keresi, ami logikus, csak szokatlan, mert az eddigi összes disztró ilyenkor a Net felé vette az irányt. Beállítottam a GNOME-t az XFCE-t (hátha azon jobb.) és belebotlottam a compiz-ba is. Csak azt nem találom, hogy egy ilyen jól szervezett és felkészített disztróban hogy tudok bele életet lehelni.
Hát a programválasztéktól sem ájultam el. Se Opera, se VLC, se Exaile, bár igaz, ez munkapad, nehogy már jól érezd magad! (De akkor mit keres itt az Amarok? Höhöhö, nem tudták kiszedni??) A csomagkezelő talán már túlságosan is infornatív és készséges, egy egyszerű felhasználó már rég világgá megy mikor a YAST2 a függőségi problémákat elé tárja. :( De hol lehet a csomagkereső? Sok velem a baj, Zenwalk alatt majdnem a használható felület egyharmadát a kereső-ablak foglalta el és lehetetlen volt összecsomagolni, hogy jobban olvashatók legyenek az infók.
Közben elindult a telepítés... és amikor már nyeregben éred magad, megjelenik egy párbeszéd-ablak: Rakd be az 1. CD-t. DVD-m van, ne válogass! Vajon akkor minek a netes tároló, ha ez a telepítő lemezt kéri?

"- Rakja be a 3. lemezt!
- Hülye vagy??!! A másodikat is alig bírtam begyömöszölni!!!"


Nézegetem a települő csomagokat... hát ettől a bejglitől sem szabadulok meg. (Beagle-kereső kutya). A GNOME mellé még kértem az XFCE-t és Linuxman leírása után kiváncsi lettem milyen lehet itt az Openbox.
Nos, telepítés után a következő "környezet"-eket választhatom: KDE; GNOME; KDE/Openbox; GNOME/Openbox; (ezek gondolom KDE, GNOME alapú Openbox környezet) Openbox, ez teljesen tisztán az. Végül az XFCE. Rögtön repültem is rá. Hát az egérke bizony úgy kezdte, hogy az asztalon dupla ikonnal jelent meg és amikor rákattintottam az egyikre, akkor át is váltott félig GNOME-ra. Denevér lett belőle, mert egér létére repült a rendszerből.
De az Openbox kölyök létére nagyon jól viselkedett. Nyúzom egy kicsit aztán megnézem, hogy a másik 3 kedvenc disztróm alatt hogy lehet beállítani. Ha addig egyik kedvenc linux blogosom sem írja össze a müveleteket, akkor megpróbálok időt szakítani, hogy megtegyem.

GNOME

Sikeresen és a témák beállítása is gond nélkül zajlott, kivéve a fehér betűs problémát, de azt is áthidaltam. Hát a start menü itt is SUSE-s céges kinézet fogadott, de itt úgy oldották meg mint az XP-ben, adhatsz hozzá konkrét programot, a többi helyre az utoljára megnyitott programokat rakja. Valamint egy "További alkalmazások"-at amely egy új ablakban aztán felsorolja az összes telepített programot legyen az KDE, GNOME, XFCE. EZ a SUSE start menü jobb mint a KDE alatt lévő megoldás.
Itt az Amarok mellett a Banshee van ajánlva médialejátszónak néhány beállított híresebb rádiócsatornával, a sajátjaidat kézzel kell megadni. Itt a KDE-hez képest nem voltak problémák kivéve a 3D driver telepítése után. Itt is azt játsszák mint az UHU 2.1-ben. Meglengetik a csalit (compiz, beryl) a mezei felhasználó előtt, de a driver-telepítés már külön fórumról barkácsolással zajlik. ((Hogy az Ubuntu miért nem így csinálja??? Talán azért a legnépszerűbb. :D )) Legvégül a magyar OpenSuse Wikipédia segítségével könnyedén telepítettem az nVidia drivert GNOME alatt. Köszönet a pontos és érthető leírásért. Kérte is az X-szerver újraindítását, végül ő maga tette meg, szép fokozatosan kifagyasztva a felületet. Reset után az X már nem volt képes felállni. R.I.P. Hát ennyit az openSUSE-ról.
Lévén, hogy WinME-re emlékeztető instabilitást mutatott, (+ makacsságom) másnap újra próbálkoztam az indítással. Hosszas angolos hibajelentés és csevegés után kiderült, hogy az előzőleg általam felgyömöszölt nVIDIA csomagok és a wikipédia által ajánlottak ütik egymást. SUSE felajánlotta, hogy figyelmen kívül hagyja őket, ha akarom és elindítja az X szervert nélkülük. Voilá! Működik, előttem a GNOME és a csomagkezelője amit most csak YAST-nak hívnak. Itt is függőségi problémák, választok a megadott leheetőségekből, katt az OKÉ-ra, erre újra kapom a listát. GRRR! Mi van? Magányos vagy és beszélgetni akarsz? Mindegy, gyerünk tovább. Csomagok rendezése, és mivel rémlik az UHU 1.2-ből, hogy a két DM (GDM; KDM;) sem fér meg egy rendszerben, elkezdtem kipucolni a KDE-t. A rendszer működött, de a KDE nem tünt el. Többszöri probálkozásra sem. Már-már felüti fejét a gondolat, hogy nem-e hibás a merevlemez, de ezt a mellette lévő UHU és a telepítéskor történő formázásnál elmaradt hibaüzenet megcáfolja. Hát akkor a következő formázásig már így marad. Próbálgatom az Openbox-ot, nagyon szép screenshotokat láttam a http://box-look.org-on. Fluxbox után ez a második esélyesnek és kedvencnek látszó kis erőforrás-igényű ablak-kezelőm.

Végül is ....

Ha az ember többet foglalkozik vele, biztos kevesebb gondja lesz vele és előbb-utóbb beáll a rendszer (vagy a felhasználó) napi használatra. Komoly piaci fejlesztő társulat áll mögötte, mégha nem is kap meg minden megoldást a céges disztróból. Nem veszett ügy. Olyan mint a Windows, egy kicsit harcolni, tanulni, játszani kell vele, hogy aztán jó legyen.
Egy tipp: telepítéskor jól válassz ablak-kezelő felületet (KDE; GNOME) mert úgy tünik, utána már levakarhatatlan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése